2024.12.04
Négyszáz oldalas kötet jelent meg a Városliget történetérõl
A Városliget története címmel jelent meg a Múlt-kor Kulturális Alapítvány gondozásában Lovas Dániel hiánypótló mûve, amely történeti hûséggel mutatja be a 19. század közepétõl napjainkig a Városliget több mint két évszádos múltját.
A Városliget egy folyamatosan változó szövet, ezért, amikor tíz évvel ezelõtt a kormányzat a terület megújításáról döntött, kiemelten fontosan tartotta, hogy a rekonstrukció a Liget saját történelmi hagyományai szerint valósuljon meg - emelte ki Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója a kötet szerdai bemutatóján, a Néprajzi Múzeumban.
Mint mondta, a Városliget sosem volt a klasszikus értelemben vett közpark, vagy beépített közterület, mindig inkább az épített és a természeti környezetnek egy speciális összhangja jellemezte. Ez tette többek közt a budapestiek és az ország egyik legismertebb és legszerethetõbb parkjává - fogalmazott.
Kifejtette, hogy a terület megújítását egy komoly történelmi és történeti kutatás elõzte meg, és a rekonstrukció egyik legfontosabb célja az volt, hogy a park az év 365 napján keresztül izgalmas, és értékes helyszín lehessen mindenki számára. A Városliget története címû kiadvány ezt az izgalmas átalakulást is bemutatja személyes történeteken és élményeken keresztül is - fûzte hozzá.
A vezérigazgató kitért arra, hogy a kötet részletesen tárgyalja a Liget Budapest Projektet, amely a park 21. századi, történelmi jelentõségû megújulását valósítja meg. Gyorgyevics Benedek kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben tizenkétmilliónál is többen látogatták már meg a park különbözõ helyszíneit, köztük az új Nagyjátszóteret, az ügyességi és sportpályákat, a kutyás élményparkokat, a megújított botanikus kertet, a Magyar Zene Házát és a Néprajzi Múzeumot, valamint az megújult Szépmûvészeti Múzeumot és a Millennium Házát.
A parkfejlesztések során több mint 270 ezer négyzetméter zöldfelület újult meg, 72 ezer négyzetméter burkolatot bontottak el, és több mint 500 fát, 70 000 cserjét, valamint 200 000 évelõt ültettek el, miközben a Városliget autómentesítése is megkezdõdött.
Az idei eredmények közül kiemelkedik a KRESZ park felújítása, a Néprajzi Múzeum új állandó kiállításának megnyitása, de fontos lépés az is, hogy a Városliget mellett lesz a Nemzeti Fotográfiai Gyûjtemény végleges otthona, a Szépmûvészeti Múzeum tagintézményeként mûködõ Nemzeti Fotómûvészeti Múzeum, amely Klösz György, a magyar fotográfia egyik kiemelkedõ alakjának egykori villájából és fotográfiai mûhelyének székhelyébõl kialakított épületben kap új, végleges otthont.
Bartal Csaba, a kötet fõszerkesztõje, a Múlt-kor Kulturális Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy a 400 oldalas, gazdagon illusztrált kötet 250 évet ölel fel. Megjegyezte, megható volt feldolgozni ezt az idõszakot nemcsak történeti szempontok, hanem különbözõ családtörténeteken keresztül.
Ez a könyv az elsõ olyan munka, amely a teljesség igényével próbálja bemutatni a Városliget történelmét - emelte ki Lovas Dániel újságíró, szerkesztõ, kultúrtörténeti és képzõmûvészeti szakíró, a könyv szerzõje. Hozzátette: a könyv inkább olvasmányos, mintsem tudományos formában mesél minden olyan fontos mozzanatról és eseményrõl, amely a Városligethez, és annak intézményeihez kapcsolódik.
A kötet megjelenésének különös aktualitást ad, hogy 210 évvel ezelõtt zajlott a Városliget elõdje, a Városerdõ tervezésére kiírt pályázat, amely a terület egyik legfontosabb mozzanatának bizonyult. A pályázat akkori nyertese az a Nebbien Henrik lett, akinek a terveihez 200 évvel késõbb egy másik tájépítész csapat is visszanyúlt: a Garten Stúdió, amely a Városliget tájépítészeti megújítására kiírt nemzetközi tervpályázaton elsõ helyen végzett.
A kötet hat fejezeten át meséli el a Városliget krónikáját 1752-tõl kezdve, amikor az Ökördûlõként ismert terület Pest város tulajdonába került, majd bemutatja, hogyan vált a 19. századi pesti polgárok életének nélkülözhetetlen részévé. A kötetben megelevenedik a reformkor hangulata, amikor a Liget már az emberek természetbe vágyódásának szimbóluma lett, de az olvasó megismerheti a Liget aranykorát, hanyatlását és újjáéledését is, valamint a híres személyiségeket és fontos eseményeket, amelyek a parkhoz köthetõk.
A kiadványból kiderül továbbá, hogy milyen intézményeket építettek és bontottak el a területen, milyen volt a Liget aranykora és milyen volt akkor, amikor méltatlanul kevés figyelmet kapott.
A szerzõ részletesen bemutatja a Liget Budapest Projekt számos díjjal elismert városfejlesztési és kulturális beruházást is, többek közt, hogy hogyan fejlesztették a parkot az új generációk igényeire szabva a történeti értékek tiszteletben tartása mellett, hogyan valósultak meg olyan ikonikus épületek, mint az új Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza vagy a Millennium Háza, valamint hogyan újultak meg és bõvültek a park zöldfelületei a Nagyjátszótértõl egészen a Mõcsényi Mihály botanikus kertig.
A gazdagon illusztrált kötet a Múlt-kor Kulturális Alapítvány gondozásában, a Városliget Zrt.-vel együttmûködésben jelent meg.
Forrás: MTI / Fotó: Balogh Zoltán