KalandZoo néven tematikus kalandpark nyílt a Szege

Botka László (Összefogás Szegedért) polgármester az avatón elmondta, az elmúlt tíz évben a vadasparkban kétmilliárd forintnyi fejlesztés valósult meg, a többi közt zsiráf-, illetve elefántház, borjúfóka- és pingvinbemutató épült.

Az állatkert éves látogatószáma meghaladja a 200 ezret, az idei év elsõ öt hónapjában pedig idõarányosan az eddigi legtöbb, 86 ezer vendéget fogadott a vadaspark. Az intézmény nemcsak turisztikai szempontból fontos, jelentõs a természetvédelem és a környezeti nevelés érdekében elvégzett munka is - közölte a politikus.

A fejlesztés 80 millió forintos költségébõl 40 milliót az önkormányzat támogatása fedezett, 20 millió forint a Belügyminisztériumtól érkezett, 20 millió pedig az állatkert saját forrása - tudatta a polgármester.

A kalandparkban közvetlen közelrõl találkozhatnak a vendégek muflonokkal (Ovis gmelini), dámvadakkal (Dama dama) és Benett-kengurukkal (Macropus rufogriseus), és a látogatók a helyben vásárolt zoocsemegével akár meg is etethetik az állatokat. A területen kialakítottak egy állatsimogatót, ahol a vadaspark egyik legnagyobb sztárja: Szelfi, a kecske mellett kameruni juhokkal is közelebbi ismeretséget lehet kötni.

A kalandjátékok között a különbözõ nehézségi szintû pályák mellett a bátrabbak kipróbálhatják a Sancer-tavon átívelõ 160 méteres csúszópályát is. A felnõttek által használható, öt méter magasan futó drótkötélpálya húszelemes, a gyereké pedig nyolc feladatelembõl áll, de a területen található játszótér, színpad, kilátó, sõt, egy természetvédelmi tematikájú szabadulószoba is.

Veprik Róbert igazgató elmondta, a kalandparkot - a drótkötélpályákat leszámítva - külön belépõ nélkül látogathatják az állatkert vendégei.

Az eseményen mutatták be a közönségnek a vadasparkban gondozott új állatfajokat: a rénszarvast (Rangifer tarandus) és egy tenyészprogram keretében érkezett hóbaglyot (Bubo scandiacus).

A rénszarvas Skandináviában, Oroszország északi területein, Kanadában és Alaszkában õshonos. Elterjedési területe azonban a történelmi idõkben még nagyobb volt, Németország és Lengyelország egyes vidékein, sõt a jégkorszak idején még a Kárpát-medencében is elõfordult. A különbözõ területeken élõ rénszarvasnak számos alfaja létezik, melyek megjelenésükben és méretükben is jelentõsen eltérnek. A legkisebb - a Spitzbergákon elõforduló - alfaj esetén a kifejlett példányok testhossza 120 centi, a legnagyobbaknál pedig jócskán meghaladhatja a két métert, a tömegük is 60 kiló és három mázsa között változhat. Testüket csokoládébarna, fekete szõr borítja, az egyik Kanada szigetein élõ - szinte teljesen kipusztított - alfaj viszont szinte tiszta fehér. Az általában egy tapasztalt nõstény által vezetett csapatokban, csordákban élõ rénszarvasok az elérhetõ táplálék nyomában vándorolnak, nyaranta északi területekre vonulnak, füvet, leveleket, lágyszárú növényeket fogyasztanak, de megeszik a tojásokat és akár a kisemlõsöket is.

A hóbagoly a bagolyfélék legészakabbra élõ, és az egyetlen a tajgaövnél északabbra elõforduló faja. Az északi sarkkör környékén, Alaszkában, Kanadában, Grönlandon, Izlandon, Skandináviában, Kelet-Szibériában, a nyílt területeken a földön fészkel. Megjelenése is a sarkvidéki klímához és élõhelyhez alkalmazkodott: fehér színû, csüdjét és lábujjait is tollak borítják. A kifejlett egyedek hossza 50-70, szárnyfesztávja 120-140 centi a tojók nagyobbak a hímeknél. Általában szürkületkor vadásznak, zsákmányaik a kisebb rágcsálók: lemmingek, egerek, patkányok, mókusok.