Megnyílt a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) új, A gy

A Magyar Géniusz Program 65 millió forintos támogatásával megvalósuló kiállítást szombaton bemutatva Prosek Zoltán, az FMC igazgatója kiemelte, hogy a tárlat félig állandó, hiszen bizonyos elemei évente, félévente megújulnak. Ilyen például a Szentendréhez kötõdõ mûvészeket kamarajelleggel bemutató retrospektív kiállítás az elsõ teremben, illetve a harmadik terem, ahol a késõbbiekben régészeti, néprajzi, helytörténeti kiállítás lesz látható, ezek szintén kapcsolódnak a válogatáshoz.

Így lehetõség nyílik arra - mutatott rá Prosek Zoltán -, hogy a közönség jobban megismerhesse az FMC gyûjteményét, a változó kiállítási anyag tartalmába pedig a látogatók is beleszólhatnak.

A Magyar Géniusz Programmal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy "vidéken van az identitásunk 90 százaléka, ott õrizzük, és ott dolgoznak az identitásunk õrzõi is". A program lehetõvé tette a fejlõdést - folytatta -, amelyet korábbi programok is biztosítottak, ám a Géniusz volumenében a legnagyobb. A kismúzeumok, a megyei múzeumok nagyszerûen használják fel, és a megyei hálózat megérdemli, hogy foglalkozzanak vele - mondta az igazgató.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Miniszterérim parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyûlési képviselõje köszöntõjében úgy fogalmazott: a kultúra akadálymentesítése azt jelenti, hogy mindenki, függetlenül attól, hogy az ország egy apró településén vagy megyei jogú városában él, egyenlõ esélyekkel férjen hozzá mindenhez, ami érték, ami kultúra.

Emlékeztetett arra, hogy a térség kiváltságos helyzetben van, hiszen "óriások között vagyunk, az õ lábnyomukban járunk, és ezek az alkotók sorra egymásnak adják a mûtermi kilincseket". A most megnyílt kiállítás idõutazás - folytatta -, amely "arra sarkall, ne csak szemlélõi, hanem tevõleges részesei legyünk az alkotóközösségnek" az alkotók és örökségük megvédésével, megõrzésével magunknak, gyermekeinknek és az utánuk jövõknek.

Demeter Szilárd, a Magyar Géniusz Program kuratóriumi elnöke, a Petõfi Irodalmi Múzeum fõigazgatója azt mondta: a program egyik küldetése a létrejöttekor az volt, hogy a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségével "újraszínezze" a Kárpát-medence magyar térképét. A magyar kulturális tér szerkezete nem túl szerencsés - mondta -, hiszen "Budapest-centrikus kultúrában élünk". Úgy fogalmazott: azért találták ki ezt a programot, hogy "a magyarok mentális térképén a fehér foltokat lekaparjuk, elõhozhassuk és megmutathassuk a tágabb értelemben vett couleur locale-t." Másfelõl pedig az volt a cél - tette hozzá -, hogy a helyi értékes örökséget az egyetemes magyar kulturális örökség összefüggésrendszerébe helyezze.

Csapláros Andrea, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Ferenczy Múzeum kiállításában az új kontextusok bemutatása tükrözõdik. A szentendrei muzeológusok is azok közé tartoznak, akik a múlt és a jelen értékeit mentik át a jövõbe, és ezt a szakmai kompetenciák folyamatos fejlesztésén kívül nem lehet másként tenni, mint szenvedéllyel - fûzte hozzá.

Fülöp Zsolt polgármester egyebek mellett arról beszélt: a kiállítás példaértékû abban, hogyan lehet programokat megújítani, térben és idõben teljesen különbözõ korokat, alkotókat összekapcsolni.

A tárlaton olyan kiemelkedõ mûvek is várják a közönséget, amelyek régóta nem voltak kiállítva, de látható válogatás az új szerzeményekbõl is. Az érdeklõdõk a többi között a 20. század olyan meghatározó, szentendrei alkotóival találkozhatnak, mint Barcsay Jenõ, Bálint Endre, Czóbel Béla, Deim Pál, a Ferenczy család, Korniss Dezsõ, Kmetty János, Vajda Lajos, illetve Kaszás Tamás, Szentirmai Zoltán. Emellett külön szekció foglalkozik a szentendrei Vajda Lajos Stúdió mûvészeinek munkásságával - olvasható a kiállítás ismertetõjében.

A tárlattal egy idõben nyílt meg a múzeum felsõ szintjén az ISBN mûvészeti könyvesbolt, amely az FMC saját mûvészeti albumain kívül hazai és régiós kiadású, limitált példányszámú mûvészeti könyveket, egyedi kiadványokat kínál.

A gyûjtemény (1900-2022) címû tárlat kurátorai Danka Zsófia, Kigyós Fruzsina és Prosek Zoltán mûvészettörténészek, a kiállítás 2028. március végéig látható a Ferenczy Múzeumban.