2022.11.30
Döntött a bizottság: fagyasszák be a Magyarországnak járó pénzeket
Az unió hétéves költségvetéséből Magyarországnak járó pénzek komoly részét, három program 65 százalékának befagyasztását ajánlja az Európai Bizottság a tagországoknak, közölte a bizottság a biztosi kollégium ülése után.
z rengeteg pénz, körülbelül háromezer milliárd forint, az összes nekünk járó uniós pénz harmada. Jóváhagyták viszont Magyarország programját, amellyel hozzáférhet a Helyreállítási Alap pénzeihez.
A bizottság szerint Magyarország nem hajtotta olyan mértékben végre a megígért reformokat, hogy ne legyen további veszélye a korrupciónak az unió költségvetésére, viszont látszott, hogy tett fontos lépéseket az ügyben.
Régi konfliktus lép ezzel új szintre az Európai Unión belül, de azt, hogy ez fog történni, nagyon kevesen várták. Érdemes újra feleleveníteni, hogy pontosan miről van szó. Magyarország három ügyben vitázik az Európai Unióval, mindháromban előrelépés volt ma.
Az egyik a hétéves költségvetés pénzeinek elköltése. Ehhez arra van szükség, hogy aláírjunk az Európai Unióval egy partnerségi megállapodást. Ebben nagyjából időben is vagyunk, bár sok tagország már megtette.
A második ügy a fent említett pénzek egy részének felfüggesztése. Ez a kondicionalitási, vagy jogállami mechanizmus, amelyet két éve fogadtak el, és arra szolgál, hogy ha egy tagállam bizonyíthatóan megsérti az unió költségvetését azzal, hogy nem tartja be a jogállami normákat, el lehet venni tőle a pénzek egy részét. Ezen az eszközön régóta dolgozik az EU, főleg a nettó befizető országok, akik az egész számlát állják. Magyarországtól egyelőre nem elvenni akarnak pénzeket, csak befagyasztani azokat, ameddig bizonyos követeléseket nem teljesítünk.
A harmadik ügy a Helyreállítási Alap pénzeiről szól. Ez a hétéves kötlségvetésen felüli gigantikus segélycsomag, amelyet a koronavírus hatásainak enyhítésére talált ki az Európai Unió. Ebből körülbelül 2400 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás járna Magyarországnak, valamint felvehetünk durván 3600 milliárd forintnyi kedvezményes hitelt is. Itt egyedül Magyarországgal nem egyezett még meg az EU, bár nem mi vagyunk az egyetlenek, akik nem kaptak belőle pénzt.
Lengyelország helyzete kicsit hasonló, mint a mienk, bár ott legalább a programról sikerült megállapodni. A lengyelek viszont nem hajlandóak eleget tenni azoknak a követeléseknek, amelyeket a bizottság a pénzek kifizetéséért feltételként támasztottak. Itt nagyon fontos elem, hogy legalább a programot el kell fogadnia a bizottságnak az év végéig, különben elveszítjük a pénzt.
Sokáig úgy tűnt, hogy a bizottság kiengedi a mechanizmus alól Magyarországot, és bizonyos feltételekkel a Helyreállítási Alap pénzeit is megkapjuk. Ez változott meg a múlt héten, amikor a bizottság elnökének kabinetfőnöke egy háttérbeszélgetésen közölte: azt fogják javasolni, hogy Magyarország ne kapja csak úgy meg a pénzeket.
A döntés a magyar kormányt is meglepte.
Fontos kérdés, hogy mitől változott meg a Magyarországgal szembeni hozzáállás annyira, hogy ezeket a pénzeket végül befagyasszák. Leginkább három ok miatt:
Az egyik a magyar kormány folyamatos elszigetelődése.
A másik az Európai Parlament szerepe, amely az utóbbi pár évben sokkal határozottabban lép fel politikai szereplőként. A parlament hatalma az unióban elenyésző, de ebben az esetben van egy nagyon fontos fegyver a kezükben, amelyet alkalmazhatnak is: bármikor ki tudják rúgni a bizottságot, ha úgy látják, nem végzi rendesen a dolgát. Márpedig a parlament nagy része most azt gondolja, hogy ha Magyarországnak odaadják a pénzeket, akkor nem végzik rendesen a dolgukat. Erről itt és itt olvashat. A parlament fenyegetése azért annyira hatásos, mert Ursula von der Leyen bizottsága az eddigi legkisebb felhatalmazással megválasztott az unió története során, összesen kilenc szavazatos többséggelk sikerült megválasztani. Ebből eredően viszonylag könnyű lenne olyan többséget szerezni, amely ezt a bizottságot megbuktatná. A bizottságnak ezért azt kell mutatnia a parlament felé, hogy nem engedi el Magyarország nyakát, komolyan veszik a jogállami és korrupciós kockázatokat.
A harmadik indok a tagállamokon belüli hangulat megváltozása. A nyár végén kevesen fogadtak volna arra, hogy a tagállamoknak lesz étvágya megbüntetni a magyar kormányt. Ez nagyon súlyos döntés, szinte példa nélküli az unió történetében, hiszen itt egyenlő fontosságú szereplők mondják ki egy társukról, hogy nem érdemli meg a pénzüket. Több oka van annak, hogy ez megváltozott: részben az, hogy most kevésbé tűnik fenyegetőnek az energiaválság, mint a háború elején. Nagyon úgy tűnik, hogy Európai kibírja ezt a telet, és jelenleg inkább az autokráciákban látunk több instabilitást. A második ok, hogy Magyarország túljátszotta a lapjait azzal, hogy vétóval fenyegetett egy csomó olyan ügyben, amelyekben szinte biztos, hogy a vétó mogött hatalompolitikai megfontolások állnak, nem elvi ellenállás. A harmadik pedig Magyarország oroszbarátsága. Ez lassan tényleg kiemelkedő az Európai Unióban, nincs még egy olyan ország, amelyik ennyire nyíltan gáncsolná Ukrajnát és támogatná Ororszországot ebben a konfliktusban. Ez Magyarország több partnerét is meggyőzte arról, hogy keményebben kell fellépni Magyarországgal szemben. Annyira, hogy ebben az esetben bőven lehet, hogy még Lengyelország és Olaszország is ellenünk szavaz majd.
Forrás: 24.hu / abc24 media