Csődközeli tüneteket produkál a magyar gazdaság
2022.09.29
Csődközeli tüneteket produkál a magyar gazdaság
A hét eddigi hírei alapján nagyon rossz állapotban van a magyar gazdaság.

Varga Mihály pénzügyminiszter egyrészt bejelentette, hogy 4,9 százalék helyett 6,1 százalék lesz idén az államháztartási hiány, a 2023-as költségvetést pedig újratervezik, mert az infláció és a gazdasági visszaesés sokkal nagyobb lesz a vártnál. Nem volt jó üzenet, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a dübörgő infláció ellenére bejelentette a 16 hónapja tartó kamatemelési ciklus végét, de még zárásként 13 százalékra emelték az alapkamatot.

Harmadik csapásként hatalmasat zuhant a forint: szerda reggel még 407 forint körül járt az euró árfolyama, most 414 forint. Ráadásnak pedig kifizetési stopot rendelt el a kormány, ami azt jelenti, hogy automatikusan fizetik a béreket, a nyugdíjakat, a köznevelési, a felsőoktatási, a szociális, az egészségügyi és a közfeladatokhoz kapcsolódó kiadásokat, továbbá a 2014-2020 közötti uniós programok kifizetéseit, de minden más kifizetéshez a pénzügyminiszter engedélye szükséges.

Ez így együtt nagyon rosszul néz ki. "Ilyen intézkedést egy vállalat akkor hoz meg, ha fizetési nehézségekkel küzd, egy normálisan működő állam viszont ilyen döntést nem hozhat. Optimista vagyok, ezért nem gondolom, hogy valóban ekkora lenne a baj, hisz augusztus végén a kincstári számlán több mint 2000 milliárd forint állt, és ez nem fogyhatott el egy hónap alatt" - írta a Népszavának László Csaba. Az egykori pénzügyminiszter szerint viszont ha tényleg ekkora a zűr, akkor azt tanácsolja a kormánynak, hogy fáradjanak el Nemzetközi Valutalaphoz (IMF), és kérjenek pénzügyi segítséget.

Az a napokban derült ki, hogy Magyarországon járt júliusban az IMF küldöttsége. A Szabad Európa cikke szerint a kormány nem kért pénzügyi segítséget, és Európai Bizottság nélkül amúgy is nehézkesen menne egy hitelszerződés aláírása, ha az uniós támogatások kiváltása lenne a cél.

Az biztos, hogy fogyóban a deviza. A 24.hu cikke szerint az ország tartalékai kritikus szintre csökkentek, az EU-s pénzről egyelőre pedig nem tudható biztosan, hogy megérkezik-e, így a kormány egyéb megoldásokban is gondolkodik, mert devizához kell jutnia. "Kormányzati forrásunk szerint viszont az IMF nincs a képben, de Kínával folyamatos a kapcsolat, és hamarosan újabb zöld Panda-kötvényt bocsátunk ki az ázsiai országban" - olvasható a cikkben.

A probléma nagyságát elemzi Bod Péter Ákos volt jegybankelnök is az mfor.hu gazdasági szakportálon megjelent írásában. Úgy látja, hogy a hivatalos devizatartalékok a tavaly év végi 38,4 milliárd euróról július végére 35,8 milliárd euróra mérséklődtek, de még ez a szint is megfelel a szokásos külkereskedelmi és pénzügyi hullámzásokkal szembeni pufferként, ám az év további hónapjai és a következő esztendő várható fordulataira tekintettel jelentős további külső forrásbevonás szükséges.

Az viszont egyre drágább. A nemzetközi kamatszintek emelkednek: ma már a német államnak is éves kettő százalék felett kell fizetnie a kibocsátott kötvényeire, és kevésbé kiváló megítélésű államoknak még többe van az államadósság finanszírozása - írta a közgazdász.

A folyó fizetési mérleg növekvő hiánya szerinte további komoly devizahitel-felvételt kényszerít ki. "A feltételek pedig aligha javulnak. Ez az a kontextus, amelyben már egy esetleges IMF-hitelhez fordulás is szóba-szóba jön – noha ennek latolgatása idő előtti" - véli Bod. De ha az EU-val való tárgyalások ténylegesen elakadnak, és ezt követően a hitelminősítő intézmények leminősítik a magyar állam (szuverén) kockázati besorolását, akkor szerinte roppant megnehezedne a nemzetközi hitelfelvétel, de legalábbis mindenképpen megdrágulna. A volt jegybankelnök szerint a legnagyobb bizonytalanság azonban politikai. "A magyar kormánynak az európai többséggel szemben leplezetlenül szankcióellenes és így objektíve az agresszort támogató hangvétele megnehezíti azt, hogy a nettó befizető országok politikai vezetése jóindulattal ítélje meg a jogállamiság helyreállítását célzó magyar törvényeket és intézményi garanciákat" - fogalmazott az mfor.hu oldalon megjelent elemzésében.

Államcsődről tehát Bod Péter Ákos szerint nincs szó, ellenben augusztus elején Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter már arról beszélt, hogy a mostani válság – az infláció és az államadósság elszabadulása – az Orbán-kormány helytelen, észszerűtlen és szakszerűtlen gazdaságpolitikájának következménye. "Most is fenyeget az államcsőd réme, ha nem kapjuk meg az uniós forrásokat" - mondta Bokros az ATV-nek.

Lesújtó a véleménye Jaksity Györgynek, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatósági elnökének is, szerinte akár az energiabiztonság, akár az energiaárak alakulása, akár a kormányzati intézkedések gazdasági hatását nézzük – Magyarország az egyik legrosszabb helyzetben lévő ország Európában, de az OECD-országok között is.



Forrás: 444.hu / abc24 media / Fotó: Németh Dániel