A felnõttként látásukat vesztett embereknek segít

A hiánypótló, oktatást segítõ kiadványt az MVGYOSZ Braille-bizottságának tagjai szerkesztették. A könyvet Rozemberczki Zoltán, a Braille-bizottság elnöke mutatta be. Elmondta, hogy azért volt szükség a könyv megírására, mert az elmúlt 5-10 évben sokat változott a Braille-írás karakterkészlete, szabályrendszere Magyarországon. Így az új tankönyvben a régiek mellett a legújabb karakterek is szerepelnek. "Ez nemcsak egy ábécéskönyv, hanem egy jel- és szabálygyûjtemény is egyben" - hangsúlyozta, hozzátéve, törekedtek arra, hogy az új kiadványban a pontírás összes korábbi, jól bevált hagyománya is átöröklõdjön. Ebben segített a Braille-jeleket tanító szakemberek több évtizedes tapasztalata is.

Beszélt arról is, hogy a kiadvány összeállítása során a leckéket didaktikusan építették fel, elsõként a legkönnyebb pontkombinációkat mutatják be a tanulóknak. A könyv végére a tanuló eljuthat oda, hogy egy átlagos Braille-írást el tud majd olvasni. Ennek idõtartama személyfüggõ, de akár nyolc hónap alatt is elsajátítható az ábécé.

A Braille-bizottság elnöke szerint hiánypótló lenne, ha az ábécéskönyv mellett kottaírással, matematikával, fizikával, kémiával foglalkozó könyvek is készülnének látássérültek számára.

Pesti Zoltánné, a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének elnöke a rendezvényen elmondta: az általuk mûködtetett Elemi Rehabilitációs Központ szakemberei nagy örömmel fogadták a hiánypótló kiadványt, amely megkönnyíti a felnõtt korukban látásukat vesztett emberek oktatását. "Ez a tankönyv óriási segítség azoknak, akik eddig csak a maguk által elkészített anyagokból tudtak tanulni" - hangsúlyozta. Elmondta, hogy a vakok egy jó része felnõtt vagy idõs korára veszíti el látását, amikor jóval nehezebb megtanulni újra olvasni. Ennek egyik oka, hogy ebben a korban a tapintás érzékenysége is csökkenhet, emellett nehéz feldolgozni az ezzel járó traumát. Ezért is fontos olyan segédanyagok készítése, amelyek megkönnyítik a tanulást.

Angyal Gábor, az MVGYOSZ szakmai vezetõje az eseményen megemlékezett arról, hogy január negyedikén született Louis Braille, a pontírás megalkotója, akinek ábécéje segítségével a vakok számára is lehetõvé vált az írás és olvasás elsajátítása.

Felidézte, hogy a pontírás már több mint száz éve megjelent Magyarországon, a modern technika elterjedésével ugyanakkor a látássérülteknek egyre többet segítenek a számítógépek és az okostelefonok is. Ezekhez a készülékekhez is lehet kapcsolni Braille-kijelzõt, amely segítségével betûhelyesen tudják elolvasni a látássérült emberek azt a szöveget, amely megjelenik a kijelzõn és a monitoron - magyarázta.

A szakmai vezetõ továbbra is fontos célnak nevezte a Braille-kultúra terjesztését, fejlesztését, támogatását. Mint mondta, a látássérült emberek a pontíráson keresztül tudják a helyesírást megfelelõen elsajátítani, illetve a szövegértésben is lényeges szerepet játszik a pontírás. "Fontos, hogy ugyanúgy, ahogy egy látó ember a síkírásos szöveg olvasása közben, a látássérült is meg-meg tudjon állni, hogy értelmezze a szöveget, elgondolkodjon egy-egy soron vagy visszaugorjon a szövegben" - emelte ki.

Becslése szerint Magyarországon a vakok 10-20 százaléka ismeri a pontírást.

A kiadványon kívül bemutattak egy új, okostelefonnal összeköthetõ Braille-kijelzõt, amelynek segítségével a telefonon, illetve a számítógépen megjelenõ tartalmakat is el tudják olvasni a látássérült emberek.

Az eseményen a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) könyvtárát, amely 1700 mûvet számlál, a világnap alkalmából Louis Braille-rõl nevezték el. Az eseményen mutatták be azt a Louis Braille életérõl szóló társasjátékot is, amelyet látó emberek és vakok egyenlõ esélyekkel tudnak játszani. A játékhoz tartozó összes nyomtatott anyag síkírásos nyomtatásban és Braille-írásban is elérhetõ.