Az identitás és a globalizáció nem egymást kizáró

Martonyi János hangsúlyozta: leegyszerûsítés elszigetelõdõkre és globalistákra osztani a világot. Szerinte ugyanis mindenki egyszerre hordoz nagyon erõs közösségi identitást és tagja egy univerzális értékeken nyugvó, nyitott világnak, amelynek szüksége van globális formákra és szabályokra.

A politikus elmondta: könyvében végig fontos szerep jut a közösségi identitásnak, amely szerinte a mai világot meghatározó tényezõ, elfogadása ugyanakkor nehézségekbe ütközik.

Az egymással párhuzamos közösségi identitások nem zárhatják ki egymást - mondta, példaként említve a nemzeti és az európai identitást.

Az elsõ és második Orbán-kormány külügyminisztere beszélt arról is, hogy miközben továbbra is meghatározó tendencia a globalizáció, 15-20 éve ezzel párhuzamosan bizonyos területeken erõteljes regionalizálódási folyamat létezik. Miközben például a technológiában vagy az adatkezelésben a globalizáció erõsödik, a világkereskedelem szabályozása egyre inkább regionalizálódik.

A világkereskedelem dilemmájaként említette továbbá, hogyan kezeljen olyan, a kereskedelemtõl független értékeket, mint a fenntarthatóság vagy az emberi szabadság és méltóság.

Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi bizottságának fideszes elnöke "politikai terápiaként" javasolta Martonyi János könyvének elolvasását, amely megítélése szerint higgadtságot és józanságot áraszt, felkínálva a közös álláspont lehetõségét azoknak, akik "már nem beszélnek, legfeljebb kiabálnak" egymással.

Németh Zsolt szerint Martonyi János "optimista realista", aki nem elfogultan, hanem számok alapján hozza meg írtéletét, mely szerint "jobb lett a világ".

Várady Tibor egyetemi tanár, professzor emeritus többi között arról beszélt: az, hogy léteznek párhuzamos és vitatott identitások is, nem csökkenti az identitások fontosságát, és nem is relativizálja õket.