Ricsi családjának havi bevétele nettó százmillió.

Bár tragikusan korán elvesztette apját, mégis õ a példaképe, hozzá lenne hasonló, mindent megtenne, hogy hû legyen a benne élõ mindenre elszánt, gyõztes apa emlékéhez. Meg is tesz mindent. Bizonyítani akar.

Az elismeréséért bevállal bármit, és a bármi be is következik. Dominószerûen követik egymást az egyre elfajuló események. Alkohol, kártya, drog, széthulló család, piti svindlerek, erõszak, gyilkosok, szellemek, szerelem, vér. Ricsi pedig elhatározza, hogy gazember lesz.

A tehetetlenség érzése az egyik legfeszítõbb. Ha nem tudsz hatással lenni az eseményekre, a másik emberre, önmagadra. Felismered, hogy rossz úton jársz, mégsincs erõd fordítani sorsodon. Mindvégig küzdened, szeretned, gondoskodnod és gondolkodnod kell, hogy végül ráébredj, mindannyian szeretve vagyunk. Valahogy.

Az elõadás fõszereplõje Vilmányi Benett eh. akit a Terápia HBO-sorozatból ismerhetett meg az ország.

Ricsi nagyapja szerepében vendégként Kovács Zsolt látható. Õ a nagy kaposvári idõszak egyik vezetõ színésze volt, Mohácsi János, Babarczy László, Ascher Tamás elõadásaiban nyújtott emlékezetes alakításokat. A Moszkva tér és a Van, valami furcsa és megmagyarázhatatlan kultfilmek fõszereplõje. Anna szerepét Móga Piroska játssza, a Magyar Színházban már sokan látták és a nemrégiben mozikba kerülõ Viszkis film sikere miatt ma már országszerte ismerik a Kaposvári Egyetemen végzett fiatal színésznõt.

Ricsi anyja Erzsébet szerepében a fanyar humorú, metszõen ironikus és rendkívüli érzékenységû Csarnóy Zsuzsát láthatják majd a nézõk. Õ sem elõször játszik a Magyar Színházban, sokaknak ismerõs lehet a Muzsika hangjából, vagy a Sugar címû musical-bõl.

Az elõadás látványtervezõje Pater Sparrow, akinek sajátos képeit, kísérleti, misztikus vizuális kommunikációját, látványvilágát nem csak magyar és külföldi nagyjátékfilmekbõl, hanem más neves színházak (Madách, Radnóti, Ram Colosseum) elõadásaiból is ismerheti a nézõ.

Az elõadás rendezõje a Magyar Színház színésze Horváth Illés. Két évvel ezelõtti elsõ rendezését Szálinger Balázs: Köztársaság címû darabját a Zsámbéki Színházi és Mûvészeti Bázison majd a Trafó nagyszínpadán mutatták be. Ezért a munkájáért Mátyás Irén díjat kapott. Színházi szerepei mellett szinkronizál és számos filmben is szerepelt. Hozzá köthetõ az utóbbi idõk egyik fontos fõvárosi kulturális közösségépítõ projektje a Pesti Kitérõ megszervezése is.

A további szerepekben: Takács Géza, Hámori Ildikó, Gáspár Kata, Gémes Antos, Bede-Fazekas Szabolcs, Kálid Artúr, Dunai Csenge eh. látható.

Lõrinczy Attila nagyszabású Shakespeare parafrázisa összetett módon ábrázolja az ember esendõségét. Mûfaja, stílusa ennek megfelelõen sokrétû. Abszurd helyzetei, bizarr karakterei vígjátékiak, miközben végig ott lapul mély érzékenységük. Közege modern, nyelvezete egyszerre klasszikus és mai, fennkölt és trágár. A darabban jócskán van erõszak, családi kapcsolatok összekeveredése, vannak lúzerek, megjelennek kísértetek. Mindeközben izgalmas, fordulatos krimi, pergõ cselekménnyel. Míg a halál el nem választ...