Venekei Marianna koreográfiájával és Dés László ze

"Életem eddigi legnagyobb szabású munkája ez a százpercnyi zenefolyam, amelyben a zene maga a történet. A lírai, drámai jelenetek, az érzelem, a feszültség mind más zenei megoldást igényelt" - mondta Dés László darab pénteki sajtóbemutatóján a budai Szépilona kocsiszínben. Az elsõ egész estét betöltõ mûvét megalkotott Venekei Marianna, a Magyar Nemzeti Balett elsõ balettmestere szólt arról, hogy a szövegkönyvön, a karaktereken hosszú éveken át dolgoztak Dés Lászlóval, a mostani bemutatóra pedig már tavaly decemberben elkezdték a felkészülést a négy fõ szólistával, mivel nagyon összetett a tánc és a kifejezés textúrája. "Annak idején Tordy Géza rendezésében, Eszenyi Enikõ és Kamarás Iván fõszereplésével láttam színházban A vágy villamosát, akkor fogalmazódott meg bennem, hogy jó lenne megcsinálni egy balettet a darabból. Nem törte meg a lelkesedésemet az sem, hogy késõbb megtudtam, Németországban született már balett a darabból" - mondta a koreográfus. A nyolcvanas években Németországban bemutatott balettelõadás zenéjét Alfred Schnittke német kortárs zeneszerzõ mûveibõl válogatták össze. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház fõigazgatója kitért arra, hogy a bemutató jogait a Tennessee Williams hagyatékát kezelõ University of South-tól tudták megszerezni, ami megkönnyítette a helyzetüket. Felidézte, hogy Williams miden szálával az amerikai déli államokhoz kötõdött, így a zenén is erõsen érzõdik a déli hangulat.

"A vágy villamosa balettváltozatának ötlete 2010 tájára, még az elõzõ operaházi vezetés idejére vezethetõ vissza. Igazi összmûvészeti alkotás született ebbõl a nagyszerû drámából, a szerzõk kimondottan a darabból írt balettcselekmény alapján dolgoztak, amire korábban nem volt példa A vágy villamosa esetében" - fejtette ki a fõigazgató. Dés László kitért arra, hogy a nyolc-tíz szereplõs kamaradráma mondanivalóját, a fõszereplõ Blanche történetét a színházi darabok a dialógusokkal tudták megvilágítani, nekik most a zenével és a tánccal kellett ezt megtenniük. "Ennyi érzelem, ki nem mondott feszültség, sérülés, indulat, erotika szóban talán nehezebben is fogalmazható meg" - tette hozzá.

"A mû hatvan százalékát a kortárs szimfonikus zene teszi ki, természetesen a dzsessz különbözõ ágai, hangszercsoportjai is jelen vannak. Minden a történetet szolgálja: amikor érzéseim szerint dzsesszre volt szükség, akkor azt használtam, amikor modern, disszonáns vagy játékos modern muzsikára, akkor azt. Blanche megérkezése a New Orleans-i üres lakásba kamaradzsessz, mert magányos. Amikor pedig átvágja magát a városon, akkor big band szól, sok táncossal" - mondta Dés László az MTI-nek. A szerzõk a darabot hangulatilag, zeneileg és látványvilágában is a Tennessee Williams-mû eredeti korában és helyszínén, az 1940-es évek New Orleans-ában hagyva mesélik el a modern balett eszközeivel. Blanche DuBois bukásának története a családi szeretet, a viszonzatlan szerelem, az elfogadás és a testiség erejének drámája. Blanche szerepében Jessica Carulla Leon, Stanley-ében Majoros Balázs, Stelláéban Földi Lea, Allenében Mikalai Radziush, Mitch-ében pedig Mark James Blocca játssza az elsõ szereposztást. A zene felvételrõl szól az elõadáson, elsõsorban azért, mert a zenekari árokba nem férnének el a különbözõ felállások - dzsessz-, kortárs kamarazenekar szólistákkal, big band és szimfonikus zenekar - tagjai.

Ókovács Szilveszter azt mondta, hogy A vágy villamosa zenéje hamarosan CD-n is elérhetõ lesz. A mûben hallható a Magyar Állami Operaház Zenekara, a Modern Art Orchestra, Fekete-Kovács Kornél, Dés László, Lukács Miklós, Winand Gábor és Károlyi Kati. Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója fontosnak nevezte, hogy kifejezetten az együttese számára is készüljenek darabok, most ráadásul a zene, a díszlet, a jelmezek alkotója is magyar volt.