Csütörtökön nyílik meg a Budapesti Operettszínház

Lõrinczy György, a Budapesti Operettszínház fõigazgatója az MTI-nek elmondta: a nyitódarab a Csárdáskirálynõ Broadway-változata, amelyet elõször 1917-ben, száz éve állítottak színpadra New Yorkban. Az átiratot Guy Bolton és a világhírû angol szatirikus szerzõ, P.G. Wodehouse készítette és még sosem játszották Magyarországon. Az eredeti darabból a zene és az alapszituáció maradt meg, miszerint egy arisztokrata el akar venni egy sanzonettet, minden mást megváltoztattak és a helyszínt a francia Riviérára, egy mulatóba helyezték át. A mûvet egy amerikai zenetörténésztõl kapták meg, érdekes, méltó nyitásnak találták a színháztörténeti ritkaság mûsorra tûzését - mondta a fõigazgató, hozzátéve, hogy a darab a Broadwayn hosszú szériát ért meg, ám azóta ezt a verziót sehol nem mutatták be. Mint mondta, az eredeti mû szinte minden dala hallható az elõadásban és továbbiak is elhangzanak, köztük amerikai szerzõk és Kálmán Imre más mûvei. Mint fogalmazott, Wodehouse teljesen másképp csavarja a történetet. Aki jól ismeri a Csárdáskirálynõt, annak az lehet izgalmas, hogy mennyiben változtatták meg a történet fonalát az amerikaiak, aki pedig nem ismeri az eredeti mûvet, egy fordulatos szerelmi történetet fog látni. "Csakúgy, mint minden százéves operett esetében, a szövegkönyvet mai színpadra alkalmaztuk, illetve Závada Péter írt hozzá új dalszövegeket. Semmiképpen sem hagyományos elõadást kell várni" - mondta a fõigazgató. Kitért arra, hogy a korabeli források szerint dzsesszes hangzása volt a darabnak, ennek megfelelõen Bolba Tamás készített hozzá új, különleges mai dzsesszes hangszerelést, erre azért is volt szükség, mert a mûvet nyolc zenész játssza. A fõszereplõk mellett a kar - öt pár - szerepel a színpadon, a koreográfus Horváth Csaba. A produkció fõbb szerepeiben Lévai Enikõ, Szendy Szilvi, Kardffy Aisha, Barkóczi Sándor, György-Rózsa Sándor, Kerényi Miklós Máté, Németh Attila, Szabó P. Szilveszter és Vasvári Csaba látható. A jelmezeket Füzér Anni, a díszletet Rákay Tamás tervezte. Hozzátette: a Kerényi Miklós Gábor rendezte elõadás a nézõk között játszódik, "belakja" a Moulin Rouge teljes egykori épületrészét. A Budapesti Operettszínház mintegy száz év után nyitja újra össze fõépületével az 1922-ben leválasztott, késõbb Moulin Rouge néven ismert épületrészt. A színház egyedi színpadtechnikával felszerelt kamara-játszóhellyel gazdagodik, amely 160-180 nézõ befogadására alkalmas.

Lõrinczy György elmondta: az egykori Moulin Rouge színpadát egy kicsit kibõvítették, kivették a szeparékat és mobil nézõteret hoztak létre. A színház elõcsarnoka is megújul, az átépítés után Teátrum Café néven kávézó és étterem várja a vendégeket. A tervezés és átépítés csaknem két évig tartott, mintegy 450 millió forintból valósult meg, 90 százalékban állami, 10 százalékban önkormányzati forrásból. Lõrinczy György a névválasztásról elmondta: korábban többször felmerült az is, hogy az operettszínházat Kálmán Imrérõl nevezzék el és amikor kiderült, hogy lesz egy kamaraszínházuk egyértelmû volt, hogy az operett nagy mesterérõl kapja a nevét. Kiemelte: az új helyszín nevével azt is jelezni akarták, hogy alapvetõen színházként gondolnak rá. Egy kisebb játszóhely jó terepe a kísérletezésnek - jegyezte meg. A mûsorról elmondta: a Riviera girl csütörtöki premierjét követõen a jövõ héten a Kreatív kapcsolatok címû négyszereplõs kortárs operát mutatják be Székely Kriszta rendezésében.

Májusban és júniusban Orfeum Fesztivált rendeznek, amelynek elõadóestjeivel az orfeumi világ, az épület története elõtt tisztelegnek. A színház mûvészeinek fellépésével megvalósuló programban szerepel a Swingoperett címû est, továbbá egy improvizációs-beszélgetõs mûsort is bemutatnak - Szulák Andreával, Janza Katával és Nacsa Olivérrel - Két díva rendel címmel. Az interaktív esten a nézõk számokat is rendelhetnek a két énekesnõtõl. A júniusi Fényes Szabolcs-esten a sztárvendég Lehoczky Zsuzsa lesz. A színház mûsorán gyerekprogram is szerepel, A csodálatos mesefa címmel Kékkovács Mara ad elõ megzenésített gyermekverseket.