Oravecz Imre Távozó fa címû verseskötete kapta a 2

Kulcsár Szabó Ernõ irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a zsûri elnöke a díjátadón hangsúlyozta: a Távozó fa címû kötet olyan üzenetet hordoz az emberi életrõl, hogy azt mindenféle ideológiától mentesen kellene megélni, nem pedig úgy, mint egy álmot, utazást vagy önmegvalósítást. "Inkább úgy, ahogy az megtörténik velünk". Idén minden eddiginél több, 104 szépirodalmi mûvet jelöltek a kiadók a díjra. Mint Kulcsár Szabó Ernõ fogalmazott, a szûkített tízes listára került mûvek valamennyien megérdemelték volna az elismerést, ugyanakkor a gyõztes kiválasztásában teljes egyetértés alakult ki a héttagú zsûriben. A zsûrielnök kiemelte: a mûveket nyelvmûvészeti, tematikai jelentõség, valamint az innovatív erõ, az újító eredetiség szempontjából értékelték. "Oravecz Imre egész életmûvére jellemzõ, hogy egy eltûnt életformát képes dokumentálni, másrészt olyan emberi dokumentumokat létesít, amelyek ritkaságszámba mennek az élõ magyar irodalomban. Legutóbbi verseskötetének mûfaját nevezhetjük új öregkori lírának" - tette hozzá Kulcsár Szabó Ernõ. A 73 éves Oravecz Imre a díjátadón elmondta: amikor kétkötetes regényét befejezte, akkor vette elõ korábban írt verseit, amelyeket újabbakkal egészített ki. Mint mondta, elõször azt hitte, vicc, hogy díjat kap, csak amikor az emailt is megkapta, akkor tudatosult benne: igaz lehet. "A próza és a líra számomra nagyon hasonló alkotói folyamat" - jegyezte meg. A Magvetõ Kiadó gondozásában megjelent Távozó fa versei megfigyelések és következtetések az élet örök körforgásából - olvasható a szervezõk méltatásában. Zatykó Péter, az Aegon Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a 2006-ban alapított Aegon Mûvészeti Díj jó befektetésnek bizonyult: a díjazott mûvek a szerzõknek járó nettó hárommillió forintos elismerés mellett harmadik-negyedik kiadásaikat élik meg. Hozzátette: a cég az elmúlt tizenegy évben mintegy 350 millió forintot fordított a minõségi kortárs magyar irodalomra.

Az idei Aegon-díj tíz jelöltje volt még Bartis Attila A vége, Danyi Zoltán A dögeltakarító, Dragomán György Oroszlánkórus, Esterházy Péter A bûnös, Marno János Hideghullám, Rakovszky Zsuzsa Fortepan, Réz Pál Bokáig pezsgõben, Szvoren Edina Az ország legjobb hóhéra, valamint Térey János A legkisebb jégkorszak címû kötete. A Jelenkor Kiadónál kijött utóbbi kivételével valamennyi a Magvetõ Kiadó gondozásában jelent meg, a kiírásnak megfelelõen 2014 decembere és 2015 novembere között. Az idei héttagú zsûriben Kulcsár Szabó Ernõ mellett Bán Magda újságíró, kritikus, Csuhai István kritikus-szerkesztõ, Kúnos László mûfordító, egyetemi tanár, László Ferenc újságíró, Schiller Mariann középiskolai magyartanár, illetve Rostás Eni kritikus kapott helyett. Oravecz Imre az április 20-i ünnepélyes díjátadón veheti át az elismerést a Katona József Színházban. Oravecz Imre a Heves megyei Szajlán született 1943-ban, ma újra ott él. Elsõ verseit az Alföldben publikálta, elsõ kötete, a Héj 1972-ben jelent meg a Magvetõnél. Élt Párizsban, Londonban, az Egyesült Államokban, közben vissza-visszatért Magyarországra. 1982 és 1984 között az Élet és Irodalom munkatársa volt, 1989-ben József Attila-díjat kapott, de azt nyílt levélben visszautasította. 1990-ben kormányfõtanácsosi minõségben a miniszterelnök tanácsadó testületének tagja lett, de tíz hónap múlva lemondott tisztségérõl. A kilencvenes évek elején a Pesti Hírlap és az Új Magyarország címû napilapnál dolgozott. 1995-tõl a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára Piliscsabán, német irodalmat és amerikai õskultúrát tanít.

Eddigi költõi fõmûve, Halászóember (Szajla. Töredékek egy faluregényhez 1987-1997) címû verseskötete 1998-ban jelent meg. 2003-ban Kossuth-díjat kapott. Az életmû alakulásának középpontjában álló faluregénye elsõ kötete, az Ondrok gödre 2007-ben, a második, a Kaliforniai fürj 2012-ben jelent meg.