2016.03.11
Semjén Zsolt: "meghasadtak az evidenciák" az Európai Unióban
Erkölcsi és politikai értelemben is "meghasadtak a
Semjén Zsolt pénteken Pascal Fontaine Út Európa szívébe címû könyvének budapesti bemutatóján Pilinszky János költõt idézve azt mondta: az Európai Unió olyan állapotban van, hogy erkölcsi és politikai értelemben is "meghasadtak az evidenciák", mert a gazdasági válság és a migráció képében Európát két olyan kihívás érte, amelyre nem volt felkészülve. A KDNP elnöke a kereszténydemokrata képviselõcsoport és az Európai Néppárt 1953 és 2009 közötti európai parlamenti történetérõl szóló könyv bõvített magyar kiadásának bemutatóján, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fõiskolán a kereszténydemokrácia által képviselt örök értékeket és józan észt állította szembe az Európai Unió bürokráciáját szerinte uraló "68-as társaság" erkölcsi relativizmusával és doktrinerségével. Értékelése szerint ez a "68-as vonal" uralja a EU parlamentjét, az uniós bürokráciát, hol baloldalinak, hol liberálisnak, hol zöldnek nevezve magát, és erkölcsi értelemben mindent relativizál, ugyanakkor doktriner módon a saját ideológiájához akkor is ragaszkodik, ha az a valósággal teljesen ellenétben van. Az értékek relativizálására példaként a svéd liberálisokat hozta fel, akik a nekrofíliát és az egyenes ági rokonok közötti szexuális kapcsolatot akarták legalizálni. A migráció kérdésével kapcsolatban leszögezte: katasztrofális következményekkel jár, ha összekeverik a menekültek ügyét, a munkaerõ behívását és a demográfiai kérdéseket. Szerinte ugyanis a világtól elszakadt doktriner ideológia éppen ezt teszi. Hangsúlyozta, hogy a demográfiai kérdéseket az országoknak saját maguknak kell megoldaniuk, ezért evidensnek nevezte annak támogatását, hogy Magyarországon magyar gyerekek szülessenek. Értékelése szerint beláthatatlan következményei lesznek annak, ha az európai kultúrkörön kulturális és etnikai értelemben kívülrõl engedünk be tömegeket, demográfiai okokra hivatkozva. "Ezt egyszer lehet elrontani (...), és velük kell együtt élni, nemcsak nekünk, hanem a gyerekeinknek és az unokáinknak is" - fogalmazott. Semjén Zsolt emberi jogi alapon, a keresztény humanitás jegyében természetesnek tartja az életükért menekülõk befogadását, de szerinte ezt csak annyi ideig kell megtenni, amíg a menekült életének veszélyeztetése ténylegesen fennáll. "Ha ez megszûnt, akkor szépen menjen haza" - mondta. Hangsúlyozta: a menekültkérdésnek a munkaerõhiányhoz sincs semmi köze. "Ha Németországnak munkaerõhiánya van, akkor miért nem Spanyolországból visznek át, európai kultúrkörbõl munkásokat, akik ráadásul nem analfabéták, európai nyelvet beszélnek, nem tekintik ellenségnek a német civilizációt?" - tette fel a kérdést.
A KDNP elnöke szerint a "68-as társulattal" szemben a kereszténydemokrácia az örök értékeket, a tízparancsolatot és a józan észt képviseli. Hangsúlyozta: ma Magyarországon a KDNP az egyetlen történelmi, világnézeti és keresztényszociális párt. Rocco Buttiglione, a kereszténydemokrata Unione di Centro Italia párt országos tanácsának elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy az evidenciák valóban elbukni látszanak Európában a nõ és férfi közötti kapcsolat esetében is. Hangsúlyozta: ezért mondanak nemet az azonos nemûek házasságára és mindenekelõtt az azonos nemû párok örökbefogadási jogára. Szerinte ma egész Európa keresi az identitását, a néppártok és a kereszténydemokrácia is válságban van és populista mozgalmak kerülnek elõtérbe. Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselõ az alapértékek képviseletét hangsúlyozta, és kiemelte, hogy a hitben élõ ember, legyen keresztény, muzulmán vagy zsidó, megérti egymást, mert az alapvetõ értékek minden vallásban fellelhetõk. A rendezvényen kiosztott sajtóanyag szerint a Barankovics István Alapítvány kuratóriuma Szényei Gábor alelnök kezdeményezésére még 2013-ban döntött arról, hogy kiadja Pascal Fontaine munkáját. Az európai fordítások sorában a magyar kötet egyedülálló abból a szempontból, hogy az eredeti szöveg kibõvült a hazai kereszténydemokrácia párhuzamos történetének bemutatásával.
A könyv szerzõje, Pascal Fontaine politológus 1974 és 1979 között Jean Monnet, az unió egyik alapító atyjának titkáraként dolgozott, majd elõbb adminisztrátorként, késõbb kabinetfõnökként az Európai Parlament egyik elnöke, Pierre Pflimlin munkáját segítette, végül 1995 és 2008 között az EP-frakció fõtitkárhelyettese volt. A monográfia frakcióülések és tanácskozások, valamint az európai parlamenti viták jegyzõkönyveinek felhasználásával készült, amelyeket belsõ használatra készített jegyzetek, memoárok, a legfontosabb fõszereplõkkel készített interjúk egészítenek ki. A mintegy 150 oldalas magyar kiegészítést a Barankovics István Alapítvány kereszténydemokrácia tudásbázis kutatócsoportja - Szabó Róbert muzeológus, Petrás Éva történész és Kiss Mária Rita, történész és politológus - készítette.
Forrás: MTI / Fotó: Máthé Zoltán