M A G Y A R O R S Z Á G 2 4
M A G Y A R O R S Z Á G 24


2019.09.17 15:16:05
2019.09.17 15:08:33
2019.09.17 15:04:22
2019.09.17 14:48:59
2019.09.17 14:01:05
2019.09.17 13:52:28
2019.09.17 13:47:07
2019.09.17 13:39:28
2019.09.17 13:21:10
2019.09.17 12:51:03
2019.09.17 12:42:44
2019.09.17 12:37:28
2019.09.17 12:31:55
2019.09.17 12:27:42
2019.09.16 07:23:06
2019.09.15 17:20:46
Konyhasó lehet a Jupiter Európé nevű holdja felszínén
Konyhasó lehet a Jupiter Európé nevű holdja felszínén
Amerikai kutatók szerint konyhasó jelenlétét fedezték fel a Jupiter negyedik legnagyobb holdja, az Európé felszínén - adta hírül a Science Daily tudományos hírportál. A felszín egyes régióin kivehető sárga folt valójában konyhasó, vagyis nátrium-klorid, amely a tengervíz sóinak fő összetevője is egyben - állapították meg a látható fény színképének vizsgálatával az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) bolygókutató részlege, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) által működtetett pasadenai JPL kutatói.

A felfedezés arra utal, hogy az Európé felszín alatti sós óceánja jobban hasonlíthat a földi tengerekre, mint korábban vélték. A tanulmány a Science Advances című tudományos folyóiratban jelent meg.

Az Európé mellett régebben elrepült Voyager és a Galileo űrszondák adatai alapján arra következtettek a csillagászok, hogy a bolygót folyékony sós vízréteg borítja, melyet jég zárt magába.

A Galileo infravörös spektrométere vízjeget és magnézium-szulfátot, más néven keserűsót vagy Epsom-sót talált. Mivel a jégburok földtani szempontból fiatal és sok jel utal a múltbeli geológiai tevékenységre, azt gyanították, hogy a felszíni só a mélyben fekvő óceánból származik, amely gazdag lehet szulfátokban.

Változott a kép, amikor a Manua Kea-i Keck csillagvizsgáló nagyobb felbontású spektrométerének adatai alapján a tudósok azt látták, hogy a spektrumból a szulfátok jellegzetességei hiányoztak.

Kevin Hand, a pasadenai központ kutatója laboratóriumban olyan körülményeknek vetett alá óceáni sókat, mint amilyenek az Europén uralkodnak, és azt találta, hogy a sók új tulajdonságokat mutatnak, amelyek a fényspektrum látható részében jelentkeznek.

A sók színe annyira változott, hogy azonosíthatóvá váltak a látható spektrum elemzésével. A nátrium-klorid, vagyis a konyhasó például olyan sárgássá vált, mint amilyen az Európé geológiailag fiatal Tara régiójában látható.

"A nátrium-klorid kicsit olyan az Európé felszínén, mint a láthatatlan tinta, mielőtt a sugárzásnak kitettük, nem tudtuk, hogy ott van, utána viszont azonnal szembetűnővé vált" - magyarázta Hand.

"Korábban senki nem vizsgálta látható hullámhosszú elemzéssel az Európét, a Galileónak sem volt ilyen műszere, csak infravöröshöz közeli spektrométere" - tette hozzá Samantha Tumbo, a Caltech kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A Hubble űrteleszkóp segítségével azonosították a Tara Régió felszínén a konyhasó jelenlétét.

A kutatók nem tudják garantálni, hogy a konyhasó a felszín alatti óceánból származik, de az új eredmények fényében javasolják az Európé geokémiájának újraértékelését.

  
Forrás: MTI
24 Ó R A

2019.09.17 15:16:05
2019.09.17 15:08:33
2019.09.17 15:04:22
2019.09.17 14:48:59
2019.09.17 14:01:05
2019.09.17 13:52:28
2019.09.17 13:47:07
2019.09.17 13:39:28
2019.09.17 13:21:10
2019.09.17 12:51:03
2019.09.17 12:42:44
2019.09.17 12:37:28
Információ:
info@magyarorszag24.hu
Szerkesztőség:
szerkesztoseg@magyarorszag24.hu
Médiaajánlat letöltése (PDF)
sales@magyarorszag24.hu