Bemutatták Eötvös Péter és Pedro Amaral beszélgetőkönyvét
2015.06.09
Bemutatták Eötvös Péter és Pedro Amaral beszélgetőkönyvét
Eötvös Péter 2010-ig írt kilenc operájának világa, a szerző alkotótársakhoz és előadókhoz fűződő kapcsolata, az alkotás igazi műhelytitkai tárulnak fel a Parlando-rubato című új könyvben.

A Rózsavölgyi és Társa által kiadott kötet bemutatóját kedden tartották a Budapest Music Centerben (BMC) Eötvös Péter és a kötetet összeállító beszélgetőtárs, Pedro Amaral részvételével.

Az Eötvös Péternél egy generációval fiatalabb portugál karmester, zeneszerző, zenetörténész néhány évvel ezelőtt folytatott beszélgetéseket a magyar komponistával, ezek alkotják az új kötet gerincét. A beszélgetéseket Pedro Amaral esszéisztikus kommentárjai egészítik ki, kifejtve a művek kontextusát – magyarázta Fazekas Gergely zenetörténész, a Rózsavölgyi és Társa Kiadó főszerkesztője. Eötvös Péter felidézte: Pedro Amarallal egy rádióbeszélgetésen ismerkedett meg Lisszabonban. "Nagyszerűen kérdezett, és remekül válogatta össze a zenéket, ekkor figyeltem fel rá, és innen jött később az ötlet, hogy vele folytassam le a könyv alapjául szolgáló beszélgetéseket". A dialógusok eredetileg franciául zajlottak, majd Pedro Amaral írásban "virágba borította azt a nyers szöveget, amely szegényes francia szókincsemből tellett". A francia szöveget aztán Jancsó Júliával együtt ültették át magyarra – tette hozzá Eötvös Péter, aki szerint egy nemcsak szakmailag nagyon pontos, de egyúttal nagyon olvasmányos kötet született. A kötet sorban halad a két korai Eötvös-operától, a Harakiritől és a Radamestől az áttörést meghozó Csehov-adaptációig, a Három nővérig, majd az As I crossed a Bridge of Dreams, a Lady Sarashina, a Le Balcon és az Angels in America kerül terítékre, végül pedig a Márquez-művön alapuló Love and Other Demons, majd Az ember tragédiájából kiinduló Die Tragödie des Teufels című operákkal jut el 2010-ig. A későbbi operák, így a Paradise reloaded (Lilith), a Der goldene Drache, valamint az idén május 1-jén bemutatott Senza sangue egy második kötet témáját adhatják majd – jegyezte meg Fazekas Gergely. Eötvös Péter felidézte, hogy a Három nővérre fia irányította rá a figyelmét, akit később elveszített, és ez aztán különös érzelmi kötelékkel fűzte a műhöz, amely "a búcsúzásokról szól". Nagy hatással volt rá Ascher Tamás Három nővér-rendezése is a Katonában – jegyezte meg. Kiemelte, hogy operaíráskor alapvetően a színházból és a filmből indul ki. "Nálam először van a színházi tapasztalat, és a zene ebbe folyik bele" – magyarázta. Pedro Amaral is rámutatott arra, hogy az Eötvös-operákban a színházi igény határozza meg a zenei műfaj kiválasztását, így a zene adott esetben meríthet a musicalek vagy épp a francia sanzonok világából is.

Eötvös Péter úgy vélte, hogy napjainkban olyan virágkorát éli az opera műfaja, amilyet talán csak a 19. században élvezhetett. "A fiatal szerzőknek tálcán van felkínálva a lehetőség, hogy operákat írjanak. A zenei alapítványommal nemrég kamaraopera-kurzust tartottunk, amelyre csaknem 50 fiatal érkezett, ami jól mutatja, hogy az operaszerzés ma központi kérdés a komponistáknak."



Forrás: MTI / Fotó: Marjai János